finanszírozás, likviditás menedzsment - szakmai információk, tudásbázis

Az alábbiakban a szakmai blogunkon finanszírozás témában (forrásbevonás, hitelfelvétel, likviditás menedzsment, projekt és beruházás finanszírozás stb.) megjelent legfontosabb bejegyzések összefoglalóját találod. Amennyiben érdekelnek a témakörhöz kapcsolódótovábbi írásaink is, akkor látogass el a #vallalatipenzugyek blogra.

a rövid és hosszú távú cash-flow tervezés különbségei

módszertan, tervezési intervallum, input adatok

Megfelelően hosszú időtávot választva egy vállalkozás által megtermelt eredmény és a megtermelt cash-flow közel egyenlővé válik (de legalábbis egyre közelebb kerül a két szám egymáshoz). Azonban minél rövidebb időintervallumot vizsgálunk annál nagyobb lehet az eltérés: a hosszú távú havi átlagos bevétel/kiadás és a tényleges adott havi értékek között hatalmas különbségek lehetnek. De ugyanígy egy tárgynegyedév üzleti eredménye sokszor köszönő viszonyban sincs az adott negyedéves pénzállomány változással. Ezért a rövid és hosszú rávú cash-flow "természetéből" kifolyólag más adatokból kiindulva, más módszertannal és ráadásul más céllal is kell az előrejelzést megtenni.
Tanácsadóként nagyon sokszor találkozunk azzal a helyzettel, amikor adott cégnél a rövid és hosszú távú cash-flow tervezés, a likviditás előrejelzés és üzleti tervezés összemosódik: fogalmi és módszertani szinten is „zavar” van az alkalmazott gyakorlatban és emiatt sokszor nehézkes vagy nem megfelelő eredményre vezet az előrejelzés, a pénzügyi terület és cégvezetés között pedig félreértések adódnak. Tipikus eset, amikor a cégvezető nem érti, hogy miért feszített a likviditás, miközben épp rekord eladásokkal zárult az előző időszak és a P/L riport kimagasló EBITDA-t mutat. 
Rövid távon a nyitott vevői és szállítói számlák, szerződés vagy megrendelés szintű elemi adatok alapján, pontosabban és részletesebben, nagyobb biztonsággal lehet előre jelezni a cash-flow várható alakulását. Vagyis a kvázi tény adatokból kiinudlva, a controlling és vállalatirányítási rendszerek segtítségével a rövid távú, már közel biztos (tényszerű/várható) eseményekre alapozva lehet modellezni. Ezzel szemben hosszú távon a az üzleti tervekben leképzett főbb tendenciákon, általános KPI-okon (forgási mutatók) és hosszabb távú eredmény várakozásokon, beruházási terveken alapul a cash-flow.

a vállalkozás likviditásának növelése, feszített likviditási helyzet kezelése

gyakorlati lehetőségek pénzügyi és üzleti eszközökkel

Rögtön az elején érdemes definiálni, hogy mit is értünk likviditási problémák alatt, ugyanis sokszor a fizetési nehézségek nem csak átmeneti cash-flow elégtelenségből fakadnak. Feszített vagy gyenge likviditásról akkor beszélünk általában, ha a rövid távú kiadások és a fennálló, rövid távon fizetendő kötelezettségek meghaladják az adott időtávon várható bevételeket és rendelkezésre álló likvid tartalékokat. Amennyiben azonban a fizetési nehézségek tartósak és mélyebben gyökerező, a cég üzleti modelljével és jövedelmezőségével összefüggő problémából fakadnak, akkor más eszközöket kell alkalmazni, mintha csak átmeneti pl. 1-1 új üzlet vagy szezonalítás miatt felmerülő - finanszírozási nehézségről van szó.
Természetesen a rövidebb távú nehézségeket is kezelni kell, hiszen lehet egy cég bármennyire jövedelmező és lehetnek a hosszú távú kilátások is pozitívak, de ha rövid távú likviditás nem megfelelő, akkor komoly problémákat okozhat és végső esetben akár a cég túlélését is fenyegetheti egy ilyen helyzet.

cashflow és likviditás menedzsment gyakorlati lehetőségei
A likviditási helyzet kezelésére és a likviditási tartalékok növelésére többféle gyakorlati megoldás lehetséges, ezeket a jelen cikkben alapvetően három nagy csoportba osztva mutatjuk be. A rendelkezésre álló eszközök alkalmazása mindig a lehetőségektől függ elsősorban, illetve figyelembe kell venni, hogy mi az oka helyzetnek, melyek a cégműködés specialitásai. Például ha a fenn említettek szerint a likviditási probléma „csak” a tünete egy komolyabb, strukturális problémának, akkor más eszközökre van szükség, mintha csak tényleg átmeneti finanszírozási problémáról beszélnénk. Bár ez esetben is a strukturális, jövedelmezőségi problémák megoldása jellemzően hosszabb távon kidolgozható és hatást gyakorló beavatkozássokkal oldható meg, addig is a rövid távú túlélés érdekében.
  1. Külső forrásbevonás, lekötött tőke felszabadítása
  2. Aktív cash-flow és működő tőke menedzsment
  3. Hosszabb távú, strukturális eszközök