Megfelelően hosszú időtávot választva egy vállalkozás által megtermelt eredmény és a megtermelt cash-flow közel egyenlővé válik (de legalábbis egyre közelebb kerül a két szám egymáshoz). Azonban minél rövidebb időintervallumot vizsgálunk annál nagyobb lehet az eltérés: a hosszú távú havi átlagos bevétel/kiadás és a tényleges adott havi értékek között hatalmas különbségek lehetnek.
De ugyanígy egy tárgynegyedév üzleti eredménye sokszor köszönő viszonyban sincs az adott negyedéves pénzállomány változással. Ezért a rövid és hosszú rávú cash-flow "természetéből" kifolyólag más adatokból kiindulva, más módszertannal és ráadásul más céllal is kell az előrejelzést megtenni.

Az üzleti életben a kockázatelemzés a döntéshozatali folyamat szerves része. A kockázatok több, a döntést megalapozó bemeneti tényező, feltételezés és azokhoz kapcsolódó bizonytalanság eredménye, amelynek hatásait vizsgálni szükséges.
A Monte Carlo-szimuláció (más néven a Monte Carlo-módszer, MC) pont azt teszi lehetővé, hogy megvizsgáljuk a döntések lehetséges kimeneteleit nagy számban, különböző, bizonytalanságot tartalmazó feltételzések mellett, valamint értékeljük a kockázat hatását. Továbbá a MonteCarlo szimulációt hasznánli lehet az projekt- és üzleti tervezés során, különböző szceriók modellezéséhez.
Technikailag közelítve a MC egy speciális szimulációs módszer, amely a valószínűségszámítás és a statisztika elemeit használja: egy véletlenszerű mintavételen alapuló, a gyakorlatban elterjedt szimulációs eszköz, amelyet egyes matematikai,fizikai illetve gazdasági számítások modellezésére használnak.

Az előző bejegyzésben bemutattuk a sales tervezés sarokköveit/módszereit és azok közötti különbségeket. Ezek alapján elmondható, hogy a kitűzött értékesítési cél (sales target) eléréshez a sales forecast alapján valószínűsíthető ún. „baseline sales” felett további bevételeket szükséges realizálni.
Ez a többletbevétel származhat az értékesítési terület aktivitásából, de akár marketing számára is lehet olyan célokat kiűzni, amely a bevételek növeléséhez mérhetően hozzájárulnak: például marketing által generált lead-ek száma vagy a marketing aktivitásból származó bevétel.
Természetesen a marketinghez köthető bevételek aránya iparáganként jelentősen változó, hiszen míg egy webshop esetében az új vevők és bevételek döntő része a marketing aktivitáshoz köthető, addig egy tradicionális B2B szolgáltató cég esetében a sales terület szerepe sokkal fajsúlyosabb.

A sales vagy értékesítési (árbevételi) terv az üzleti tervezés talán legfontosabb, induló pontja és vezérlő eleme. Nyilvánvalóan önmagában még nem elegendő a várható üzleti teljesítmény megítéléséhez, ugyanakkor a legtöbb profitorientált vállalkozás sales vezérelt módon működik, így a várható értékesítés nagyban befolyásolja vállalkozás többi területének üzleti tervet.
A értékesítés tervezésnek három fő sarokpontja lehet, attól függően, hogy milyen mértékű és milyen "nézőponton" alapuló elvárásról van szó.

• break even vagy fedezeti pont alapján történő tervezés - minimális árbevétel cél meghatározása
• előre jelzett, várható érték - tapasztalati értékek, salespipe és meglevő szerződések stb alapján várható érték
• elvárt árbevétel - tulajdonosi vagy vezetői elvárás alapján meghatározott célszám